Szellemi-lelki töltést, támaszt adhat az egyházi, gyülekezeti közösség
Mi a titka a harmonikus időskornak? Hogyan őrizhető meg a méltóság, a szellemi frissesség? Készülhetünk erre az életszakaszra előre? Családtagként hogyan támogathatjuk jól idős szeretteinket? Az öregedés nem csupán biológiai folyamat, hanem Isten ajándéka; egyfajta beteljesedése az életnek. Olvassuk, hogy az istenfélő embert hosszú élettel áldja meg a Teremtő, s az gyönyörködhet az Úr szabadításában (Zsolt 91,16). Vajon valóban örömmel, ajándékként élik meg mindennapjaikat? Herkely Jánosné, Melinda, a Bolla Árpád Evangélikus Szeretetotthon intézményvezetője szakmai tapasztalatait osztotta meg lapunkkal, Mátrai Miklós nyugalmazott közgazdász és Kiss Erika gyógypedagógus pedig példákkal ad választ kérdéseinkre.
A kilencvenhét esztendős Kinczler Irén evangélikus lelkésznő testileg törékeny, ám szellemileg, lelkileg elképesztően friss és erős. Bizonyságtételét több generáció képviselői hallgatták nyár elején a vele készült interjúkötet bemutatóján. Az idén pápává választott XIV. Leó nemrég töltötte be hetvenedik életévét, de arcvonásai, mozgása korántsem egy idős emberé. Van azonban példa arra is, hogy valaki addig marad idősen is „fiatal”, addig gondolja, hogy van értelme élni, amíg dolgozhat. Sajnos sokan éppen ezért a nyugdíjazásuk után hamar eltávoznak. Nem találnak új célt, elfoglaltságot az életükben, így hamar leépülnek, elveszítik az életerőt.
A Biblia számos helyen – Jób, a Példabeszédek és a Prédikátor könyvében – szól az idősekről. Az Írás tiszteletre inti irántuk az ifjakat, de rámutat az idősek hivatására is: legyenek készek példát mutatni, tanítani, hordozni a bölcsességet.
Van idő felkészülni
A 2022-es népszámlálás időpontjában a magyarországi népesség 20,8 százaléka, közel kétmillió ember volt hatvanöt éves vagy annál idősebb. Ebben a korcsoportban a nemek megoszlása egyértelműen a nők javára billen: 61,47 százalék áll szemben a férfiak 38,53 százalékával.
A számok mögött életutak vannak, melyek kapcsolódnak korábbi és következő generációkhoz. A nagy vagy éppen kisebb családban, unokáik között kiviruló idősekről, a magányosan élő özvegyekről, az elváltakról, a gyermektelenekről egyaránt beszélnünk kell. Az egyháznak kiemelt küldetése van az idős testvérek felé, akár szeretetotthonban ápolja őket, akár aktívan a közösségbe bevonva épít rájuk. Az időskori méltóság megtalálása, megőrzése nem az adott idős ember egyedüli feladata, magánügye: a társadalom egészének kell, hogy szívügye legyen a jóllétük. Az Eurostat 2025. szeptemberi adatai szerint ugyanis a születéskor várható élettartam Magyarországon hetvenhét év. Nem mindegy, hogy ezek az évek milyen minőségben telnek…
Az időskorba érkezés nem hirtelen jön el: van idő felkészülni a változásokra. Erről már Herkely Melinda beszél, aki évtizedek óta nemcsak a szó szoros értelmében testközelből látja, hanem kíséri, gondozza, szereti is az időseket. A kérdésre, hogy mikortól számítjuk az időskort, a 90. zsoltár verseivel válaszol: „»Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő […], olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk. […] Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!« Általában a nyugdíjkorhatár betöltésétől, a hatvanöt éves kortól számítjuk az időskort, a valódi öregség pedig a hetven–nyolcvan év közötti életszakasz. Mivel a nők élnek tovább, különösen fontos számukra, hogyan tudnak méltósággal megöregedni, illetve hogy miként támogathatjuk mi ebben a hozzátartozóinkat” – kezdi a szakember. Rámutat: korunkban hiányzik a többgenerációs együttélés mintája, így sok fiatal nem látja közvetlenül az öregedés folyamatát.
De vegyük sorra elsőként, mit tehet az idős ember, hogy derűs, arany alkonyéveket élhessen! Herkely Melinda elsőként a testi változásokat említi, melyeket el kell fogadni, és reagálni kell rájuk. „A fizikai lassulást, a bőr szárazabbá válását a külső megjelenésről való gondoskodással, az ápoltsággal, a csinos öltözködéssel ellensúlyozhatjuk. Ez egyben segíti a méltóság megőrzését is.” Rögtön ezután aktív életre: mozgásra, sétára, a társas kapcsolatok ápolására biztat. „Az idős ember értékes; tapasztalataival gazdagíthatja a fiatalabbakat. Az aktivitás terén ugyanakkor a családnak is szerepe van: figyelnünk kell arra, ha a képességei már nem engednek meg bizonyos tevékenységeket, például az autóvezetést. Egy őszinte, tapintatos beszélgetés segíthet elfogadtatni, hogy veszélyes lenne folytatni.”
Méltósággal nyolcvan felett is
A testi mellett a szellemi és a lelki kondícióra is nagy figyelmet kell fordítania mindenkinek – idősen is. „A hívő élet erőt adhat az időskorban, a közösséghez tartozás pedig nagyon komoly támasz. A gyülekezeti életben az idősek átadhatják tapasztalataikat, de ők is tanulhatnak újat a fiataloktól. Akár pótnagyszülőként is bekapcsolódhatnak családok életébe, süteményt készíthetnek együtt a gyerekekkel, hímezni, varrni taníthatnak, vagy elmesélhetik a régmúlt erőt adó történeteit. Annak idején én is örömmel hallgattam a nagymamámat, amíg lehetett.”
Mint Herkely Melinda mondja, az egyházi otthonokban élők sem veszítik el az egyéniségüket: megőrizhetik önazonosságukat, méltóságukat, aktívan részt vehetnek közösségi programokban.
Melinda az általa vezetett intézményben az idősek napjára éppen divatbemutatót szervezett, amelyen elegáns ruhában jelenhettek meg a lakók. „Láttam: felcsillant a szemük. Eszti néninké is, aki nyolcvan felett még ma is használ egy picike szemhéjpúdert. Ad magára. Nem farsang, hanem éppen az emberi méltóság ünnepe egy-egy ilyen alkalom.”
Az intézményvezető a hit szerepét így látja: „Ma áhítatot tartottam a lakóknak Lukács evangéliumából: »Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.« [6,45] Sokszor beszélgetek a lakókkal arról, hogy nem mindegy, mivel van tele a szív, pláne idősen, az élet utolsó szakaszában járva. Egyedül Istentől kaphatjuk meg azt a türelmet, bölcsességet, szeretetet, amellyel mások felé szolgálhatunk, és azt a képességet, hogy meglássuk: idős korunk ellenére mivel tudunk segíteni. Akár azzal, hogy mivel van időnk, sokat imádkozunk másokért. Az ilyen felismerések erőt adnak a nehézségek, változások között is.”
Elégedetten, tevékenyen
A méltósággal megélt időskor leginkább a megelőző évtizedek munkájából és a kapott családi példákból áll össze – vallja Mátrai Miklós közgazdász, pénzügyi szakember, aki hetvenhét évesen aktív, közösséget szerető, támogatást adni tudó ember. A kérdésre – hogyan lehet jól megérkezni az időskorba – úgy válaszol, nála ez a gyerekkorban kapott impulzusokig nyúlik vissza: nagyszüleitől, édesapjától a kétkezi munka értékét, becsületét tanulta. „Budaörsi sváb paraszt dédnagyapám szőlőt, barackot termelt, bort készített. A halála előtti évben még tele kosárral ment a piacra. Azt mondta: addig él, amíg végig tudja kapálni a szőlőjét. Így is lett: egy ősszel az utolsó sort már csak félig bírta, s a következő tavaszon meghalt.”
A kalákában építkezés évtizedeiben felnőve természetessé vált, hogy szerelni, javítani, önképzéssel ügyesedni jó dolog. Mátrai Miklós a saját háztartásában és ismerőseinél segítve is szívesen alkalmazza tudását. Tovább vizsgálva a jóllét elemeit, kiderül: fontos, hogy nyugdíjba vonulásakor harmonikus, sikeresen bejárt szakmai útra tekinthetett vissza. A Pénzügyminisztériumban, később a bankfelügyeletnél dolgozott felső vezetőként, pályája kerek egészként zárult le, nincs hiányérzete, nem néz vissza keserűséggel, haraggal, elégedetlenséggel.
Az időskor egyik krízispontja kétségkívül a házastárs elvesztése. A gyászfeldolgozás folyamata, a megváltozott élethelyzet elfogadása, átalakítása embert próbáló feladat. „2020 novemberében, negyvennyolc év házasság után maradtam egyedül. A végső négy hónapban napi huszonnégy órában ápoltam daganatos beteg feleségemet. Az utolsó szívdobbanással aztán üres lett minden. Nem volt több feladat, csak vártam, hogy elmúljon az adott nap” – emlékezik életének legnehezebb hónapjaira.
Gyermekei javaslatára szakember segítségét kérte, de az élet is hozta elé a gyógyító helyzeteket. Unokáival a Balaton-parton sétálva elegyedett szóba egy kutyákat sétáltató hölggyel. Hamar kiderült: nagy segítségére lehetne fővárosi beszélgetőtársának. Pont őrá van szükség, ismerte fel. Immár négy éve ő viszi ki délben a kutyusokat sétálni, így gazdájuk nyugodtan tud dolgozni, Miklós pedig jó levegőn, mozgással, az állatok „terápiás” szeretete által töltődik fel. Apróság, mégis nagy változást hozott.
A napirendjébe aztán egyre több feladat került: szomszédból baráttá vált ismerősének a kávézójában állandó, önkéntes mesteremberként tesz-vesz, javít, szerel ingyen, illetve „egy jó kávéért, sütiért” – pontosítja. A szomszédok az apró-cseprő dolgaikkal is hozzá fordulnak, egy kifordult zsanér vagy egy csepegő csap megjavítása a siker élményét adja.
Megmaradt a mosoly
Tanulsággal szolgál témánkban Kiss Erika gyógypedagógus személyes családi története is. A Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat munkatársaként ugyan értelmi fogyatékosokkal dolgozik, ám édesapja mellett azt is látta, hogyan lehet méltósággal megélni az időskori demenciát.
„Vasúti forgalomirányítóként ment nyugdíjba, de utána még évekig dolgozott portásként egy főiskolán. Jól érezte magát a munkájában, a fiatalok közelében. Egy nap a munkahelyéről jelzést kaptunk: János bácsi megváltozott, nem mernek biztonsági munkát bízni rá. Nagyon sajnálják, de próbáljuk meg elérni, hogy már ne járjon be dolgozni. Tapintattal megbeszéltük vele, és ő békésen elfogadta. Később, ahogy szellemileg romlott az állapota, s már nem olvasott, nem tévézett, még mindig sokat mosolygott ránk, a családjára. Édesanyám egyre kevésbé bírta az ápolással járó terheket, láttuk, ereje végéhez közeledik, így döntenünk kellett. Édesapám otthonba került. A rákos megbetegedése miatt bekövetkezett haláláig olyan volt, amilyen korábban is mindig: kedves, türelmes, mosolygós, együttműködő. Időnként még viccelődött is a nővérekkel, akik kedvelték őt, és szeretettel vette körül a közösség és a család is.”
A feladat segít
A szellemi frissesség megőrzése kulcsfontosságú a méltósággal öregedés tekintetében. A nyugdíjasoknak elérhető ingyenes könyvtári tagság a kisebb nyugdíjjal rendelkezőknek is fontos lehetőség. De szellemileg ébren tart a régen megismert, stabil értékrenddel bíró baráti társasággal való rendszeres eszmecsere is.
Mind szellemi, mind lelki töltést ad az idős korosztály számára az egyházi, gyülekezeti közösségbe tartozás, a templomban, bibliaórákon megélt hit vagy akár a teológiai érdeklődés, mint Mátrai Miklós esetében. „Mindig nyitott voltam arra, hogy valami újba belevágjak. A Jóistennek speciális útjai vannak! Mikor már nem volt szükség arra, hogy hat unokámat iskolába vigyem-hozzam, váratlanul jött az életembe az a bibliaóra, amelyre kedves ismerősöm, Beáta hívott el. Az első alkalom után – nem templomjáró, de istenhívő katolikusként – ott ragadtam. Ma ez a kis evangélikus közösség a barátság élményét is nyújtja.”
Tudatosan lehet tenni azért, hogy valaki megőrizze az általános aktivitását. Sokan nem szeretnének később a családjuk terhére lenni. A nyugdíjas közgazdász is több modellt végiggondolt, ugyanakkor bevallja: „Nincs jó ötletem. Csak azt látom, régen mindez természetesebb volt. Több generáció lakott együtt, s az utolsó pillanatig mindenkinek megvolt a feladata.” Ha az ember tudatában van annak, hogy az adott korban fizikai, a szellemi képességei, energiái milyen tevékenységeket engednek meg, válasszon belőlük – fejti ki. Fontos, hogy olyat, ami szórakoztatja, leköti, így lehet értelmesen öregedni. Ám ha valaki tétlen, a múltban ragad, vagy nem él a neki kínálkozó lehetőségekkel, akkor jóval nehezebb az öregkor megélése.
„Aki nekem feladatot ad, az engem segít! Egyrészt kapcsolódást biztosít, s ez pozitív gondolatokat indukál, másrészt segít kitölteni az időmet. Nem ülök otthon, nem szomorkodom a világ mostoha voltán; hasznosnak érezhetem magam mások számára. Ez nagyon jó érzés! A megoldandó feladat mindig szellemi-fizikai torna, s hozza azt a bizonyos »még ezt is meg tudtam oldani« érzést, ami biztosan lassítja az öregedést.”
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2025. október 12–19-i, 90. évfolyam 41–42. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvesbolt és Insula kávézóban (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a kiado@lutheran.hu e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.