Felhívás a 2025. évi diakóniai díjakra történő jelölésre
Idén is várják a jelöléseket „Az év diakóniai munkatársa”, „Az év diakóniai szponzora”, valamint „Az év diakóniai önkéntese” díjakra.
„Áldozat és Segítés – Áldozatsegítés a mindennapokban”
2025 július elején az Ótemplomi Szeretetszolgálat – mint a Magyarországi Evangélikus Egyház kijelölt szociális módszertani intézménye – online szakmai megbeszélést szervezett „Áldozat és Segítés – Áldozatsegítés a mindennapokban” címmel. A szakmai fórum vendége a Budapesti Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Főosztályának áldozatsegítő szakügyintézője, Lőrinczi Andrea volt, aki közérthetően és rendkívüli tapasztalattal osztotta meg az áldozatsegítéshez kapcsolódó aktuális tudnivalókat, kihívásokat, valamint gyakorlati lehetőségeket.
Evangélikus személyiségvédelmi program
A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) személyiségvédelmi programja fontos mérföldkőhöz érkezett: 2025. május 31-én, az evangélikus presbiterek országos találkozóján (EPOT) debütált a szemelyisegvedelem.lutheran.hu weboldalon elérhető online bejelentőfelület, az MEE saját fejlesztésű rendszere, amely anonim és biztonságos esetkezelést tesz lehetővé. Emellett az elmondom@lutheran.hu e-mail-címen keresztül is meg lehet tenni a bejelentést.
Diakóniai Konferencia Balatonszárszón
Kétnapos, már hagyományosnak mondható konferenciát tartottunk a diakóniai intézményeink vezetőinek és munkatársainak az Andorka Rudolf Evangélikus Konferenciaközpontban.
Közös támogató programot indított az Evangélikus Diakónia és a jezsuiták
„Együtt a menekültekért” – hátrányos helyzetű ukrajnai menedékesek segítése elnevezéssel közös projektet működtet az Evangélikus Diakónia és a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya. A 487,75 millió forintból megvalósuló programot Magyarország kormánya és az Európai Unió támogatja. Az ünnepélyes nyitórendezvényt február 5-én tartották a rendtartomány budapesti székházában.
Dunakeszi Evangélikus Diakóniai Központ, az új diakóniai intézményünk
2025. január 1-jén új mérföldkőhöz érkezett Dunakeszi szociális ellátórendszere: az eddig a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat telephelyeként működő Diakóniai Központ új, önálló intézményként nyitotta meg kapuit Dunakeszi Evangélikus Diakóniai Központ (DEDIK) néven. Intézményünk a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működik, és célja, hogy a keresztény szeretetszolgálat szellemében nyújtson támogatást idősek és fogyatékkal élők számára.A DEDIK egy 4,3 hektáros, parkosított területen helyezkedik el Dunakeszi déli részén, három telephelyen, kertvárosi környezetben. Intézményünk integrált működésének köszönhetően átfogó szolgáltatásokat kínálunk, amelyek a tartós bentlakástól a rehabilitációs célú lakhatásig és nappali ellátásig terjednek. Az idősek és fogyatékkal élők számára biztonságos, modern környezetet, fejlesztési lehetőségeket, szabadidős programokat és lelki támogatást biztosítunk.A DEDIK története hosszú múltra tekint vissza, hiszen elődjei már az 1970-es évektől vezető szerepet játszottak az értelmi fogyatékosokat ellátó szakmai képzésben és gondozásban. 2018-ban az egyházi átvételt követően az intézmény a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat védőszárnyai alatt Buda Annamária intézményvezető asszony vezetésével megerősödött annyira, hogy 2025. január 1-től önálló gazdálkodású, és vezetésű intézményként menjen tovább a megkezdett úton. Küldetésünk továbbra is az, hogy a legmagasabb színvonalon szolgáljuk közösségünket, miközben tiszteletben tartjuk minden ember méltóságát és egyediségét.
Evangélikus 1+1% | A szeretetszolgálatnak
Kiknek lehet felajánlani az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadó 1+1%-át? Hogyan lehet rendelkezni a felajánlásról? Hol lehet leadni a rendelkezést? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat és határidőket. A vallási közösségek és civil szervezetek olyan társadalmi szolgálatokat végeznek, amelyekkel sok esetben az állam feladatait vállalják át, illetve növelik az állami szolgáltatások minőségét. Az „alulról jövő”, önkéntes vagy világnézeti meggyőződésből fakadó kezdeményezések nagyon fontos értéket képviselnek a társadalom számára, ezért az állam úgy gondoskodik fennmaradásukról és működésükről, hogy az adófizető állampolgárok közvetlenül a maguk által választott egyháznak, szervezetnek tudják felajánlani személyi jövedelemadójuk 1%-át. Az 1% éppen ezért nagyon fontos demokratikus intézmény Magyarországon is. https://www.evangelikus.hu/szja-1
Sikeresen zárult az év végi adománygyűjtés
Több mint hatmillió forint támogatás gyűlt össze az evangélikus nevelőszülői hálózatokban elhelyezett gyerekek javára egyházunk tavaly adventi-karácsonyi adománygyűjtésének köszönhetően.
Menekült családokat látott vendégül az Evangélikus Diakónia
A tavalyi ünnepséghez hasonlóan idén is a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti székházának kápolnájában látott vendégül Ukrajnából menekült családokat az Evangélikus Diakónia. A vendégeket Mészáros Attila menekültügyi referens köszöntötte, majd Nemes János szociális munkás J. S. Bach a-moll partitáját adta elő fuvolán. Tangóharmonikán Orbán József kárpátaljai menekült játszott karácsonyi dallamokat, majd a Skola magyarországi ukrán iskolába járó diákok és az Evangélikus Diakónia ügyfeleinek gyermekei zenés-táncos műsorát láthatták a résztvevők. Ezután a kis vendégek mikuláscsomagot kaptak, benne a a Diakónia napi offertóriumból vásárolt tolltartóival, majd az aulában folytatódott a vendéglátás. A gyerekprogramot az Evangélikus Diakónia szociális munkásai szervezték, akik az elmúlt évben több mint ötszáz családnak segítettek szociális esetmunkával, munkaerőpiaci tanácsadással, szakmai és nyelvi képzéssel, valamint lakhatási és létfenntartási támogatással. A menekültszolgálatot az Amerikai Evangélikus Egyház és a Bajorországi Evangélikus Egyház, valamint a German Doctors elnevezésű szervezet támogatja. Decemberben az Evangélikus Diakónia a Jezsuita Menekültszolgálattal együttműködve tizenöt hónapos komplex integrációs programot indít, melyet az európai Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és Magyarország Kormánya támogat.
A fókusz mindig a gyermeken kell, hogy legyen!
Roszík Ágnes gyermekvédelemről és a nevelőszülői hálózatról Életkörülményei miatt egyetlen gyermek sem szakítható el a szüleitől, azonban vannak olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen ez a lépés. Ma hazánkban nagyságrendileg százezer gyermek van veszélyeztetett helyzetben, és legalább egyötödüket átmenetileg vagy tartósan nevelésbe kellett venniük a szakembereknek. Roszík Ágnes egyházunk gyermekvédelmi munkacsoportjának vezetője, emellett pedig a gödöllői – családok átmeneti otthonát és nevelőszülői hálózatot is működtető – Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálatnak az intézményvezetője. Vele beszélgettünk a gyermekvédelem időszerű kérdéseiről, így arról a rendelkezésről is, amely a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók, illetve a nevelőszülők kapcsán a kifogástalan életvitel ellenőrzését írja elő. Roszík Ágnes 2010 óta elnöke az Átmeneti Gondozást Ellátók Országos Szövetségének, és ilyen minőségében sokat tett a szakemberek hatékony érdekképviseletéért, továbbá az ágazat mindenkori irányítójával való szoros együttműködés kialakításáért. 2023 januárjától a területi szakmatámogatási rendszeren belül a „gyermekvédelmi ellátások” országos munkacsoport vezetője. A munkacsoport feladata a területi, illetve megyei szinten jelentkező problémák, dilemmák továbbítása az illetékes szervek felé, illetve szakmai segítség és módszertani támogatás nyújtása a kollégák felé. 2023. november 12-én, a szociális munka napján – Andráczi-Tóth Veronika, a Belügyminisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya főosztályvezetőjének felterjesztésére – kimagasló szakmai tevékenységének elismeréseként miniszteri elismerő oklevelet vehetett át, majd decemberben az Erős Vár Football Club által alapított Erős Vár díj kitüntetettje lett. – Ha azt halljuk, hogy gyermekvédelem, nagyon sokféle asszociációt társítunk hozzá, mert sok mindentől féltjük, óvjuk a gyermekeinket. Milyen értelemben használják ezt a kifejezést a szociális szférában? – Az 1989-ben New Yorkban megfogalmazott gyermekjogi charta kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a fizikai, szellemi, mentális és pszichés jóléthez, növekedéshez, biztonsághoz és békességhez. A gyermekvédelem keretében a gyermekek azon csoportjára fókuszálunk, akiknek ez nem adatik meg: valamiért nem nevelkedhetnek családban, vagy a nevelésükhöz a szülőknek külső szakmai segítségre van szükségük. Ily módon természetesen az érintett felnőttekkel is rendszeres kapcsolatban állunk. Az átmeneti otthonok – akár a családok átmeneti otthonai, akár a gyermekek átmeneti otthonai – lehetőséget és kapaszkodókat biztosítanak a megbicsaklott vagy kisiklott életű családoknak ahhoz, hogy talpra álljanak, összeszedjék magukat, visszatérjenek egy kiszámítható, a gyermek számára megfelelő működéshez. Ehhez azonban a szülők eltökéltsége, együttműködése is kell; segíteni csak annak tudunk, aki ezt akarja, elfogadja. A gyermekvédelmi törvény egyébként kimondja, hogy szociális körülményei, lakhatása miatt senki sem kerülhet gondozásba, tehát csak ezért egy gyermeket sem vehetnek el a szüleitől. Amikor viszont olyan súlyos problémák vannak, amelyek már a gyermek jogait veszélyeztetik, akkor nincs kérdés, ki kell emelni őt. Az alapellátás során a szülő felügyeleti joga megmarad, amikor már szakellátásba kerül egy gyermek, akkor a szülő felügyeleti joga szünetel vagy megszűnik. – Hogyan értesülnek arról, hogy egy gyermek veszélyeztetett? Hogyan épül fel a jelzőrendszer? – Fontos lenne tudatosítani a társadalomban, hogy minden felnőttnek kötelessége jelezni, ha azt látja, hogy egy gyermek veszélyben van, de természetesen akár kiskorúaktól is érkezhet az észrevétel. Sokan attól félve nem jelzik, ha problémát észlelnek, mert azt gondolják, ezzel valami feladatot vesznek magukra, pedig nem; a kötelességük addig terjed, amíg szólnak a szakembereknek. Végső soron a gyermekjóléti szolgálatokhoz kell, hogy befusson a jelzés. Mivel hazánkban nagyon jól működik a védőnői rendszer, ezért igen gyakran már a várandósgondozás során kiderül, ha valamilyen szempontból veszélyeztetett lehet egy gyermek. Ilyenkor már a megszületése előtt el tudnak kezdeni dolgozni a kollégák a családdal. Ugyanígy a közoktatás, a köznevelés is fontos pillér a jelzőrendszerben; sok probléma a pedagógusok jelzése nyomán derül ki. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy kis lélekszámú településen, ahol mindenki ismer mindenkit, vagy bizonyos társadalmi csoportok esetén, akik ezt személyes fenyegetettségként élik meg, a védőnők és a pedagógusok félnek attól – olykor nem is teljesen alaptalanul –, hogy kiderül: ők szóltak a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak. Ezért ma már arra is van mód, hogy valaki anonim módon adjon jelzést. Illetve ugyanezért indokolt esetben a gyermek kiemelését úgy bonyolítják le – például az iskolából viszik el –, hogy a szülők nem tudják, hova kerül; ezzel védik a munkatársakat és a kijelölt nevelőszülőket is. – Pusztán a lakhatás alacsony színvonala nem lehet indok a családból való kiemelésre – fogalmazott. Konkretizáljuk, milyen okai lehetnek akár ennek a súlyosabb lépésnek, akár annak, hogy elkezdenek foglalkozni egy családdal. – Jellemző ok az alulgondozás, az elhanyagolás. Például rendszeresen éhesen megy iskolába a gyerek; rendezetlen a ruházata, nem kap otthon segítséget a tanuláshoz, és hasonlók. Ez sokkal gyakoribb, mint akár a verbális, akár a fizikális vagy a szexuális abúzus, és persze sokkal láthatóbb, könnyebben tetten érhető, mint ez utóbbiak. És vannak helyzetek, amikor olyan gyermekek kerülnek a látóterünkbe, akikről egyébként felelősen gondoskodnak a szüleik, de rajtuk kívül álló okok miatt hirtelen kicsúszik a lábuk alól a talaj. Lehet ez egy természeti katasztrófa, egy pénzügyi válság, az egyik szülő halála. Amikor már nem elégséges az, hogy pénzbeli vagy más típusú ellátással segítsük a családokat, akkor jön a védelembe vétel. Fontos, hogy erről sosem egyetlen munkatárs határoz, hanem mindig egy szakmai team döntése. – Hány gyermek van ma Magyarországon valamiképpen a gyermekvédelem látóterében? – A legutóbbi adatok szerint megközelítőleg körülbelül százezer gyermek van ma veszélyeztetett helyzetben, közülük huszonhétezren vannak védelembe véve. Huszonegyezer gyermek van szakellátásban: ebből tizennégyezren nevelőszülőknél vannak elhelyezve, tehát további hétezer gyermek ma is bentlakásos otthonokban él. Gyermekek, illetve családok átmeneti otthonaiban, összesen száznegyvenhat intézményben – a szülőket is beleszámolva – körülbelül hatezren élnek. Ezeknek az otthonoknak a jelentős része ma már nem önkormányzati vagy állami fenntartásban van, hanem az egyházak vagy civil szervezetek működtetik azokat, és ugyanígy a nevelőszülői hálózatokat is, szinte kivétel nélkül. Azt az uniós célkitűzést, amely a nagy bentlakásos intézmények felszámolását és az érintett gyerekek lakásotthonokban, illetve nevelőszülőknél való elhelyezését tartja kívánatosnak, nagyon nehéz megvalósítani, főként azért, mert az idősebb – itt leginkább a kamaszokra gondolok –, illetve a nagyon súlyos betegséggel, fejlődési rendellenességgel küzdő gyerekeket szinte lehetetlen nevelőszülőkhöz kihelyezni, nemhogy örökbe adni. Elenyészően alacsony azoknak a nevelőszülőknek a száma, akik alkalmasak és képesek akár a mozgássérült, akár az értelmi fogyatékos gyerekek speciális ellátására, gondozására. Már az ennél kevésbé súlyos nehézségekkel küzdő gyerekek kihelyezése is komoly pluszenergiákat kíván mind a hálózattól, mind a nevelőszülőtől. Meg kell oldani, hogy a gyermek rendszeresen eljusson a fejlesztésekre, felülvizsgálatokra, és ezek jellemzően a nagyvárosokban vannak, míg a nevelőszülők többsége